Isten tekintetével ismerjük fel a körülöttünk lévő jót – a pápa úrangyala imádsága - vatican news

A konkolyról szóló evangéliumi szakaszban Jézus megismerteti velünk Isten türelmét és szívünk megnyílik a reménynek – fejtette ki beszédében Ferenc pápa. Az idők végén Isten fogja

szétválasztani a búzát a konkolytól, egyedül Ő fogja megjutalmazni a jókat és megbüntetni a gonoszokat. VERTSE MÁRTA – VATIKÁN A jó vetőmag és a konkoly nem elvont fogalmak, hanem a jó és a

gonosz embereket ábrázolják. A keresztények feladata, hogy észre vegyék maguk körül a csöndben növekedő jót. A gonoszokat nem megsemmisíteni kell, hanem az üdvösség útja felé kell őket

irányítani, követve Isten türelmének a példáját. Nem álszent toleranciáról van szó, hanem igazságosságról, amelyet az irgalmasság enyhít. ISTEN TÜRELME MEGNYITJA SZÍVÜNKET A REMÉNYNEK A

vasárnapi evangéliumi szakaszban (vö. _Mt_ 13,24-43) Jézus ismét példabeszédekben szól a tömegnek a mennyek országáról – kezdte beszédét Ferenc pápa, megjegyezve, hogy csak az első

példabeszédet kívánja elemezni, amely a konkolyról szól és amelyben Jézus megismerteti velünk _Isten türelmét, _megnyitva szívünket a _reménynek_. A KONKOLYRÓL SZÓLÓ PÉLDABESZÉD A JÓZAN ÉSZ

TÖRTÉNETE Jézus elbeszéli, hogy a földben, amelybe jó magot vetettek, felütötte a fejét a konkoly is. Ez a szó magába foglalja mindazokat a káros növényeket, amelyek megfertőzik a talajt –

fejtette ki Ferenc pápa, majd „zárójelben” hozzátette: „Magunk között elmondhatjuk, hogy a talajt ma is sok gyomirtó és növényvédő szer teszi tönkre, amelyek végül ártanak a fűnek, a földnek

és károsak az egészségre”. Folytatva a példabeszéd elemzését, felidézte a szolgák kérdését, akik elmentek a gazdához, hogy megtudják, honnan került a földbe a konkoly? A gazda így

válaszolt: „ellenséges ember műve az”. A gazda tudta, hogy jó magot hintettek el, tehát a konkoly egy ellenség, a konkurencia műve révén került a földbe. A szolgák azonnal kitépnék az egyre

növekvő konkolyt, a gazda azonban nemet mond, mert ez azzal a kockázattal járna, hogy a gazzal, a konkollyal együtt kitépnék a búzát is. Meg kell várni az aratást, csak akkor választják majd

külön a gazt a búzától és a konkolyt elégetik. Ez egyben a józan ész története is – tette hozzá Ferenc pápa. A GAZDA NAPPAL VET, AZ ÖRDÖG ÉJSZAKA HINTI EL A KONKOLYT Ebben a példabeszédben

a történelem egy értelmezését olvashatjuk – állapította meg Ferenc pápa. Isten mellett, aki a termőföld gazdája, aki mindig és csakis jó vető magokat hint el, van egy ellenség, aki konkolyt

szór, hogy akadályozza a búza növekedését. A gazda nyíltan, napvilágnál cselekszik, célja egy jó termés; a másik, az ellenfél azonban kihasználja az éjszaka sötétségét, és irigységből

cselekszik, ellenszenvből, hogy mindent tönkre tegyen. Az ellenségnek van neve: ő az ördög, másik nevén Isten ellenfele. Az a szándéka, hogy megnehezítse az üdvösség művét, hogy gonosz

munkások, botrányok okozói akadályt emeljenek Isten Országa elé. NE TERJESSZÜNK PLETYKÁKAT, NE ENGEDJÜNK AZ ÖRDÖG KÍSÉRTÉSÉNEK A jó mag és a konkoly ugyanis nem elvont fogalmakként

képviselik a jót és a rosszat, hanem minket, embereket jelképeznek, akik követhetjük Istent vagy követhetjük az ördögöt – fejtette ki a pápa, majd kötetlen szavakkal folytatta: „Milyen

sokszor hallottuk, hogy egy családban béke uralkodott, majd elkezdődtek a háborúk, az irigykedések... egy városrészben béke honolt, majd csúnya dolgok történtek... Hozzá vagyunk szokva, hogy

ilyenkor ezt mondjuk: „Valaki eljött, hogy konkolyt hintsen”, vagy „ez a személy annak a családnak a tagja, de pletykáival konkolyt hint”. És tovább folytatódik a rossz terjesztése, ami

tönkre tesz. Ezt mindig az ördög teszi, vagy amikor engedünk a kísértésnek, hogy  pletykákkal másokat tönkre tegyünk”. AZ ÜLDÖZTETÉSEK ELVISELÉSE HOZZÁTARTOZIK A KERESZTÉNY HIVATÁSHOZ A

szolgák szándéka, hogy azonnal kiküszöböljék a rosszat, vagyis az elvetemült embereket, de a gazda bölcsebb, messzebbre lát: tudniuk kell várakozni, mert az üldöztetések és az

ellenségeskedések elviselése a keresztény elhivatottság része. A rosszat természetesen vissza kell utasítani, de a gonoszak emberek, személyek,  akikkel türelmesen kell bánni. Nem álszent

toleranciáról van szó, amely kétértelműséget rejt magában, hanem igazságosságról, amelyet az irgalmasság enyhít – magyarázta Ferenc pápa, utalva Jézus szavaira, aki nem azért jött, hogy az

igazakat hívja, hanem a bűnösöket (vö. _Mt_ 9,12-13). Ha Jézus azért jött, hogy inkább a bűnösöket keresse, mint az igazakat, hogy előbb a betegeket gyógyítsa, ne az egészségeseket, akkor

nekünk, tanítványoknak cselekedeteinkkel nem megsemmisíteni, hanem megmenteni kell a gonoszokat. Ez a türelem. ISMERJÜK FEL A KÖRÜLÖTTÜNK LÉVŐ JÓT, ÉS MŰVELJÜK AZT A BEÉRÉSIG A pápa ezután a

cselekvésnek valamint a történelem megélésének két módjára mutatott rá, amelyeket a konkolyról szóló evangéliumi példabeszéd ábrázol.   Egyrészt bemutatja a gazda tekintetét, amely távolba

lát, másrészt a szolgák tekintetét, akik látják a problémát. A szolgák szívükön viselik a gyomok nélküli földet, a gazda szívén viseli a jó búzát. Az Úr arra hív minket, hogy az ő tekintetét

tegyük magunkévá, amely a jó magra összpontosul, amely meg tudja őrizni a jó magot a gaz között is. ISTEN ATYAI SZERETETÉVEL MINDEN EMBERT ÜDVÖZÍTENI AKAR Nem jól működik együtt Istennel

az, aki mások korlátaira és hibáira vadászik, ahelyett, hogy felismerné a jót, amely csöndben növekedik az egyház és a történelem mezején, és azt művelné egészen a beérésig. És akkor Isten,

és csakis Ő fogja megjutalmazni a jókat és megbüntetni a gonoszokat. Szűz Mária segítsen, hogy megértsük Isten türelmét és kövessük példáját. Isten nem akarja, hogy gyermekei közül egy is

elvesszen, mert atyai szeretettel szereti őket.